Környezetvédelem

Az MVM Mátra Energia Zrt. üzemelése során környezetvédelmi beruházásaival, tájrendezési tevékenységével kötelezettséget vállal arra, hogy a Mátraalja jellegzetes arculata, gazdag növényzete és állatvilága ne szenvedjen maradandó károsodást.

Azokon a területeken, ahol már nem folyik bányaművelés, azonnal megkezdődik a technikai, majd a biológiai tájrendezés. A társaság folyamatosan végzi a külfejtések hányó felületeinek táj rehabilitációját, figyelembe véve a humuszmentési kötelezettségeket is. A meddőhányók felületén az újrahasznosítás lehetőségei a szántóföldi, gyep- és erdőterületek kialakítását teszi lehetővé.

A fő cél, hogy tájba illő szép környezet alakuljon ki a felhagyott bányaterületeken, megszűnjön a kedvezőtlen tájképi hatás, elterjedjenek a Mátra, a Bükk, illetve az Alföld jellemző vadjai, madarai.

A felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok védelmére mind az erőművi, mind a bányászati szakterület kiemelt figyelmet fordít. A mátrai erőmű iparivíz-ellátását szolgáló Markazi-tározótó egyben pihenési és sportolási lehetőséget is nyújt. Vízminőségének védelmére ülepítő, tisztító előtó létesült, amely elősegíti a tó biológiai, ökológiai egyensúlyának fenntartását. Az erőmű telephelyen, a zagytereknél és a bányák telephelyein keletkező ipari és kommunális szennyvizeket külön-külön csatornarendszerek gyűjtik, és ipari, illetve kommunális szennyvíztisztítók tisztítják.

A bányavíztelenítés a külfejtéses bányászati technológia része. A részvénytársaság törekszik arra, hogy csak annyi felszín alatti vizet emeljen ki, amennyi a biztonságos bányaműveléshez feltétlenül szükséges. A kiemelt felszín alatti vizek hasznosítása elsősorban ivóvíz- és iparivíz-ellátási, illetve tavak, felszíni vízfolyások utánpótlásának biztosításával ökológiai célokra történik.

A társaság legnagyobb súlypontú levegőtisztaság-védelmi feladatai közé tartozik az erőmű kazánjaiban keletkező füstgáz szilárd és gáz halmazállapotú légszennyező anyagainak a légtérbe történő kibocsátás elleni mérséklése, az európai uniós normatíváknak is megfelelő kibocsátási határértékek betartása.

                                                           

A porkibocsátást a blokkok utáni elektrofilter berendezések csökkentik. A szén-monoxid és nitrogén-oxidok keletkezésének határérték alatti csökkentése érdekében tűztéri átalakítások történtek, valamint befecskendező rendszerek kerültek kialakításra. A szenes erőművek működése során jelentős mennyiségű kén-dioxid keletkezik. Ennek leválasztására a Mátrai Erőmű Zrt. 2000-től működteti a nedves mészköves eljárással működő füstgáz-kéntelenítő rendszert. Az abszorbereket – világszerte egyedülálló módon – a hűtőtornyok belsejében építették fel. Azóta az erőmű kéndioxid-kibocsátás tekintetében is megfelel az EU-s elvárásoknak.

                                                

Kiemelt levegőtisztaság-védelmi feladat a zagyterek és az üzemi földutak felületi légszennyező hatásainak minimumra csökkentése is. Ennek érdekében a leggyakrabban használt utakat szilárd burkolattal látják el, a burkolat nélküli utakat rendszeresen nedvesítik.

Az erőmű telephely a por-, kén-dioxid- és szén-dioxid-, valamint nitrogén-dioxid-kibocsátások ellenőrzése érdekében környezetvédelmi mérőrendszert üzemeltet.

Az erőmű telephely, a zagyterek, és a bányák telephelyeinek tágabb térségében imissziós időszakos mérések kerülnek elvégzésre, igazolva a jogszabályoknak történő megfelelést.



 

 

 

Fejlesztések

Az MVM Mátra Energia Zrt. működési jellegéből adódóan jelentős területeket használ bányászati és erőművi célokra.


A használat után a területeket az adottságoknak megfelelően rendezi, rekultiválja és visszaadja azokat mezőgazdasági vagy erdészeti művelésre.


A 2010-es évektől kezdődően a társaság egyre szélesebb körben vonja be a villamosenergia-termelésbe a megújuló energiaforrásokat. A területek rekultiváció után energetikai célra is alkalmazhatóak, e hasznosítás egyik módja a naperőmű telepítés.


Őzse völgyi fotovoltaikus erőmű


A projekt helyszínéül a közel 20 éves üzem után megtelt és termelésből kivont Őzse-völgyi zagytározó megszilárdult teteje szolgál. A 30 hektáros, közel sík platófelület adottságai révén ideálisnak bizonyult a tervezett naperőmű területének kialakítására.


2015 tavaszán megkezdődött a Magyarországon akkor egyedülálló 16 MW beépített teljesítményű fotovoltaikus naperőmű létesítése mely 2015 őszén üzembe is állt.


A 16 megawattos naperőmű 72 480 darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelemből áll.


Bükkábrányi fotovoltaikus erőmű


Bányászati célú technológia szintén jelentős területeket hagy maga mögött, amelyek korábban a meddő elhelyezését szolgálták.


A tájba-illesztési követelményeknek is megfelelően a területek a környéknek megfelelő, dombos-lankás alakot vesznek föl. Ezen területek egy része szintén ideálisan hasznosítható naperőművek elhelyezésére.


Az első ilyen, korábbi bányászati területre helyezett erőművi egység bükkábrányban létesült 2019-ben, ahol a visontaihoz hasonló, de teljesítményében nagyobb, összesen 22.6 MW napelemet tartalmazó, 19.95 MW villamosenergia kiadására képes egység épült, a néhány évvel korábban felhagyott hányó tetejére.


A naperőműveket a társaság értékesítette, de üzemeltetési és karbantartási feladatait az erőmű és a bányák területén tevékenykedő villamos üzemeltetési és karbantartási szakemberek látják el. Munkájuk azonban nem csak Mátrai Erőmű Zrt. által létesített 16 és 20 MW -os egységre korlátozódik, hanem az MVM Csoport számára is hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, így összességében 76 MW-nyi fotovoltaikus erőművi kapacitás felügyeletét is biztosítják.



A Társaság környezetvédelmi célkitűzései

A környezetvédelem a vállalati politika központi alkotóeleme. A tevékenység végzése az érvényes környezetvédelmi jogszabályi és hatósági előírásoknak, irányelveknek megfelelően, folyamatosan ellenőrzött és felügyelt körülmények között, a szükséges erőforrások biztosításával történik.


A jogszabályi előírások betartása érdekében intézkedések összeállítása, végrehajtása, értékelése, a kibocsátások rendszeres kontrollálása, a hatóságokkal történő kapcsolattartás, konzultációk végzése történik. A környezet védelme, megőrzése és javítása, a megsérült környezet helyreállítása, a felelős hulladékgazdálkodás, a tájrendezés, a termőföld-, a talaj-, a levegőtisztaság-, a vízvédelem és a környező települések védelme, nyílt környezetvédelmi tájékoztatása a hosszú távú működés és a jó hírnév megtartás alapfeltétele.


A Társaság egységes minőség és környezetközpontú irányítási rendszert működtet, mely környezetvédelmi szempontból is biztosítja a hatósági előírásokban és engedélyekben foglalt kötelezettségek teljesítését úgy, hogy a saját célkitűzések egyre magasabb szintre emelkednek, a káros környezeti hatások pedig csökkennek. Ennek érdekében környezetvédelmi menedzsment-rendszer működik azért, hogy az összes környezetvédelmi kötelezettségnek és ezen túlmenő környezetvédelmi vonatkozású követelménynek eleget tudjon tenni a folyamatok szabályozási rendszerét segítségül hívva.



Kapcsolódó dokumentum:


Jelentés 2020