Jövőkép
A Mátrai Erőmű hazánk második legnagyobb villamosenergia-termelő egységeként ellátásbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen

2020. március 26-án az MVM Mátra Energia Zrt. (korábbi nevén: Mátrai Erőmű Zrt.) és leányvállalatai az MVM Csoport tulajdonába kerültek. A tulajdonos célja, hogy a mára elavult és nem hatékonyan működő energiatermelő létesítményt modern, karbontakarékos és gazdaságosan termelő rendszerré alakítsa. A szénerőmű a hazai széndioxid-kibocsátás 14 százalékáért felel, így Magyarország 2050-es karbonsemlegességi céljainak eléréséhez elengedhetetlen technológiájának átalakítása összhangban a Nemzeti Energia- és Klímatervvel. Az anyavállalat szakmai háttere garantálja, hogy az átalakítási folyamat alatt az ellátó rendszer zavartalanul működjön. A társaság zöld jövőképének megvalósítása, a széntechnológia kivezetése összhangban van az uniós energia- és klímapolitikai célokkal is, így az átalakításnál jelentős EU-s forrásokra is pályázhatunk. A lignit tüzelésű blokkok tervezetten 2025 végén befejezik működésüket, ekkorra új termelő egységek kapcsolódnak be az áramtermelésbe.


A mátrai erőmű modernizációja a következő évtized egyik legjelentősebb hazai energetikai projektje lesz.


A modernizációs program 5 pillére:


1. ~500 MWe-os kombinált ciklusú gázturbinás blokk (CCGT)

Földgáztüzelésű, magas hatásfokú, alacsony CO2 intenzitású és rugalmasan szabályozható villamosenergia termelő gázturbinás egység létesítése. Éves villamosenergia termelése megközelíti a 4 TWh-t. A lignittüzelésű kapacitás földgázra történő cseréjével Magyarország teljes évi CO2 kibocsátásának 6%-a takarítható meg. A gázturbina ~30%-os bekeverési arányban alkalmas a jövőben a telephelyen előállított hidrogén eltüzelésére is, további jelentős CO2 csökkenést eredményezve.


2. 38 MW RDF/biomassza tüzelésű blokk

Az erőmű jelenleg ~400.000 t/év biomassza/RDF felhasználásával ~480 GWh/év villamos energiát termel. A lignit tüzelésű blokkok 2025-re tervezett leállításával ennek a biomassza/RDF mennyiségnek az energetikai célú hasznosítása megszűnne, hiszen jelenleg egy technológiával történik a tüzelésük. Emiatt indokolt a telephelyen kialakult beszállító rendszer és biomassza/RDF feldolgozó infrastruktúra további hasznosítása, bővítése. Az új RDF/biomassza blokk üzemeltetése a Nemzeti Hulladékstratégia célkitűzéseivel összhangban valósul meg.


3. 200 MW-os fotovoltaikus napelemparkok létesítése a bányák rekultivált területein

A visontai és bükkábrányi bányák rekultivált területén maximum 2 x ~100 MWe kapacitású új napelem park telepítése várható a terepviszonyok függvényében. A bányák rekultivációjának ütemtervével összhangban indulnak meg a PV telepítések. A PV erőmű parkok létesítésével párhuzamosan P2G típusú hidrogéntermelő energiatároló létesítése is tervezett, amely illeszkedik Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájához,  elősegítve a naperőművek villamosenergia-rendszerbe történő illesztését.


4. CCSU pilot projekt - CO2 leválasztás és tárolás- hasznosítás

A tervek között szerepel egy CCSU (Carbon Capture Storage and Utilization- szén-dioxid-leválasztás - tárolás és hasznosítás) technológiát alkalmazó pilot projekt megvalósítása, mely magába foglalja elsősorban a Gázturbinás egységek füstgázából történő CO2 leválasztását, annak tárolását illetve termék szintű hasznosítását, illetve kapcsolódik a naperőművek által termelt zöld hidrogén felhasználásához is.  A pilot projekt  egy későbbi kereskedelmi méretű, más széndioxid forrást is felhasználni képes CCS egység megépítését alapozhatja meg, illetve úttörő szerepet tölt be a CO2 hasznosítás terén.


5. Iparfejlesztés

A modernizációs program 5. pillére a mátrai erőmű és leányvállalatai speciális termelői és szolgáltatási kapacitásaira épül. Az erőmű technológiai átalakítása komplex térségfejlesztési program keretében valósul meg, ami biztosítja a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő továbbfoglalkoztatását. A régiós fejlesztés célja, hogy a lakosság és munkaadók számára élhető természeti és kiszámítható gazdasági környezetet tudjon biztosítani.



Az MVM Mátra Energia 2000 munkavállalójával a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója, leányvállalataival és ipari parki partnereivel együtt mintegy 3000 család megélhetését biztosítja. Emiatt fontos, hogy a működés környezetbaráttá alakítása során a munkahelyek megmaradjanak, és hosszabb távon is fenntarthatóvá váljanak. A létesítmény zöld jövőképének megvalósítása, a széntechnológia kivezetése összhangban van az uniós energia- és klímapolitikai célokkal is, így az átalakítás finanszírozásához jelentősen hozzájárulnak az uniós pályázati források.


  • LIFE-IP North-HU-Trans projekt
    5,2 milliárd forint összköltségvetésű 9 év alatt megvalósuló projekt átképzési és vállalati mobilizációs programokkal. Emellett komplex tervezést, tesztelést és értékelést valósít meg az erőmű dekarbonizációjára, a bányaterületek rekultivációjára, energiahatékonysági, valamint a regionális zöld közlekedési megoldások népszerűsítésére.

  • 10c
    Százmilliárd forintot meghaladó összegű támogatás igényelhető az ún. 10c mechanizmus keretében, amely a villamosenergia-termelést végző létesítmények számára az energetikai ágazat modernizációja, diverzifikálása és fenntartható átalakítása céljából kiosztandó ingyenes CO2 kvóták formájában hívható le.

  • JTF
    Méltányos Átállást Támogató Alap (Just Transition Fund), amely támogatást nyújt a 2050-ig teljesítendő klímasemleges uniós gazdaságra való átállás folyamatából adódóan súlyos társadalmi, gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek.
    A munkavállalók továbbfoglalkoztatása kiemelt prioritás a szénalapú villamos energiatermelés kivezetése után is. A jelenlegi bányászati tevékenység részben áttér rekultivációs feladatokra, így a bányászok egy része tovább foglalkoztatható a bányaüzemekben. Ezen felül a tervezett korszerű technológiájú erőművek létesítésénél az előkészítési feladatokban is nagy szerep hárul majd a mátrai munkavállalókra. A tulajdonos az átalakítási folyamat és a jövőbeni működtetés során kiemelt figyelmet fordít az erőműben és a bányákban elérhető képzett munkaerőre, továbbképzésükre, és alkalmazásukra az új tevékenységekben.

Az új működésre való átállás, valamint a létrejövő új gazdasági kapacitások hosszabb távon fenntartható munkahelyeket és élhetőbb környezetet jelentenek a térségben.